„Doktor Úr, a maga szíve sose fáj?”

Beszéljünk végre az orvosok egészségvédelméről!

Elgondolkodott már valaha azon, hogy miért halnak meg átlag 10 évvel korábban az orvosok, mint a betegeik? Csak a stressz és a túlterheltség nem lehet elegendő ok erre! Akkor melyek a valódi okok?

Ennek tisztázására egy igen figyelemre méltó felmérés adatait szeretném megosztani Önnel, amit a Népegészségügyi Intézet végzett az 1990-es évek végén. Az első éves egyetemisták egészség-magatartását vizsgálták több egyetem hallgatóinál. Az eredmény körülbelül ugyanaz volt minden fakultás diákjainál. Öt év múlva megnézték ugyanezeket a diákokat, és az eredmény eléggé meglepte a népegészségügy tisztségviselőit. Az utolsó éves orvostanhallgatók egészség-magatartása messze elmaradt az összes többi diáké mögött. Pedig ennek épp a fordítottja lenne logikus, nem?

orvosoknak.jpgAz egyetemi évek során, mialatt rengeteg tudást összeszedünk az emberi test működéséről és betegségeiről, kialakul az orvosi mentalitásunk. Szinte hihetetlen, hogy ez a gyógyító mentalitás a legtöbbünknél épp az önmagunk számára leglényegesebb dolgot nélkülözi: a saját egészségünkkel való törődés fontosságának felismerését. Ha tudomást sem veszünk róla, akkor mitől válna az életmódunkká?

Tény, hogy az egészségmegőrzés érdekében történő tanácsadás pont fordítva működik, mint ahogy azt az orvosi gyakorlatban eddig megszoktuk. Itt a kizárólag szakmai tudáson alapuló terápiás utasítások nem működnek, csak a személyes tapasztalatokra épülő mély meggyőződéssel együtt.

A tanácsadó személyes jólléte az első és legfontosabb bizonyítéka annak, hogy a módszere működőképes. Az egészségnevelés területén példát kell mutatnunk, ahhoz, hogy hitelesek legyünk a magukat ránk bízó paciensek számára!

Ez egy nagyon nehéz paradigma váltás, de megéri, mert óriási a hozama!

Sajnos, ma már valósággá vált egy hajdani bölcs, vidéki főorvos barátom  humoreszkje, ami a magyar egészségügyben több évtizede dolgozó orvosok három útjáról szólt:

  1. Akinek nincs szerencséje, az korán meghal.
  2. Aki egy kicsit szerencsésebb, az csak súlyosan megbetegszik.
  3. Ha a betegeknek nincs szerencséjük, akkor az orvos elfásul.

Bevallom, nekem egyik út sem tetszett. És Önnek, Kedves Orvos Kollégám?

Modern gyógyítás van, modern egészségvédelem nincs?

Egyre gyakrabban jelenik meg orvosi szaklapokban az a vélemény, hogy „A laikusok érdeklődése az egészségvédelmi termékek iránt óriási. Talán érdemes lenne néhány táplálék-kiegészítő betegség megelőző, illetve tüneteket enyhítő hatásait komolyabban megvizsgálni.” Valóban érdemes lenne! Ugyanis az emberi test működésének korrekt ismerete és a jó testi-lelki állapoton alapuló szellemi nyitottság automatikusan feloldja azt a látszólagos ellentétet, ami a modern orvosi szemlélet, illetve a testünk életerején és öngyógyító képességén alapuló egészségvédelmi módszerek között feszül.

Egy érdekes következtetés

Talán nem eretnek és túlzó az a következtetésem, hogy az orvosok betegeiknél jóval korábbi halálozásának egyik lehetséges oka az egészségvédelem modern eszközeitől és módszereitől való szinte teljes elzárkózásuk. (Őszinte tisztelet minden kivételnek!) Pedig talán pont ezek lehetnek azok a régóta keresett megoldások, amelyek képesek csökkenteni a stressz és a túlterheltség egészségromboló hatásait, ami az orvosokat ma elsősorban fenyegeti.

A baljós statisztikák azt igazolnák, hogy a nem-orvosok szellemi nyitottsága bizony láthatóan eredményesebb hozzáállás az egészség megőrzéséhez, mint az orvosok olykor indokolt, máskor csak előítéletekre alapozott elzárkózása?

Jogos-e az orvosi gyanakvásunk?

Amikor a nyilvánvalóan jó szándékú, ám a legtöbbször minden élettani és belgyógyászati tudást nélkülöző laikusok, vagy a pár hónapos „gyorstalpalókon” kiképzett terapeuták egészségügyi kinyilatkoztatásait hallgatom, abszolút megértek minden orvost, aki legyint a témára. Gyakran valóban megdöbbentő a tudatlanság felelőtlensége és bátorsága a tanácsadásban. De azért ismerjük be, az sem szerencsés, ha a piszkos fürdővízzel együtt kiöntjük a gyereket is!

A sokéves, komoly fájdalmakkal és szenvedésekkel járó krónikus betegségeim rádöbbentettek, hogy a kizárólag a gyógyszeres terápiát preferáló orvosi mentalitásom az egészség megőrzése szempontjából bizony nem túl derűs jövőt tartogat nekem. Mivel én azt szerettem volna, hogy legalább a pacienseimmel azonos esélyeim legyenek a hosszú és egészséges életre, ezért változtattam a gondolkodásomon.

„Orvos, gyógyítsd meg önmagad!”

Nagyon sok beteg ember vár a segítségre. Éppen ezért nem hagyhatjuk, hogy  csodálatos hivatásunk a személyes életünkben egy önpusztító ámokfutás legyen.

Ezt a szívből jövő üzenetet szeretném átadni Önnek, a honlapomon található információkon keresztül.


A regeneráció minél alaposabb megértéséhez további részletes információkat talál a következő aloldalakon: